A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
A haszid zsidosag magyarorszagi kozossege
Blog Article
A haszidizmus hívei Magyarországon.
A haszidizmus egy 18. századi, Kelet-Európában kialakult zsidó vallási és spirituális irányzat. A haszidizmus alapítója, Izrael ben Eliezer, közismertebb nevén Báál Sém Tov, tanításainak középpontjában az isteni jelenlét közvetlensége és az Isten iránti szeretet állt. A haszidizmus Magyarországon is mély nyomot hagyott a zsidó közösségeken, különösen a 19. és 20. század folyamán.
A haszidizmus Magyarországra Galícia irányából érkezett, ahol a mozgalom már korábban is erőteljesen jelen volt. Az első haszid közösségek a mai Északkelet-Magyarországon és Szlovákia déli részén formálódtak. E területeken nagy létszámú zsidó közösségek éltek, akik fogékonyak voltak a haszid tanításokra.
A haszidizmus magyarországi történetének egyik legfontosabb személyisége Joel Teitelbaum, a szatmári rebbe volt. A szatmári közösség vezetőjeként Teitelbaum rabbi a 20. század első felében tevékenykedett.Szatmárnémeti, vagy Satu Mare, Magyarországon és Erdélyben a haszidizmus egyik fő központjává nőtte ki magát, és a szatmári haszidok továbbra is meghatározó szereplői a globális haszid közösségeknek.
A magyarországi haszidizmus különféle irányzatokat ölelt fel, amelyek jelentős befolyással voltak a helyi zsidó közösségekre. A magyarországi haszidizmus különböző irányzatai közé például a belzi, a munkácsi és a spinkai is beletartoztak. Ezek az irányzatok mind egyedi vezetőkkel és tanításokkal rendelkeztek, amelyek meghatározták követőik vallási és szellemi életét.
A haszid közösségekre Magyarországon a második világháború és a holokauszt tragikus következményekkel jártak. A náci koncentrációs táborokban a zsidó lakosság jelentős része, köztük számos haszid, elpusztult. Azok, akik túléltek a holokausztot, gyakran elhagyták Magyarországot, és új otthont kerestek Izraelben, az Egyesült Államokban vagy más helyeken.
A haszidizmus Magyarországon továbbra is létezett, még a holokauszt után is, noha jelentős mértékben csökkent. Bár a holokauszt súlyosan érintette őket, néhány kisebb haszid közösség a háború után újraéledt, és a rendszerváltás után a zsidó vallási élet újjáéledésével megerősödtek. A budapesti haszid közösségek és imaházak jelenleg is aktívan őrzik és ápolják a haszid hagyományokat. Ezek a kisebb haszid közösségek szoros kapcsolatokban élnek egymással, és aktívan hozzájárulnak a magyarországi zsidó vallási élethez.
A haszidizmus jelentősége Magyarországon ma is látható, különösen a zsidó vallási és kulturális identitás megtartásában. Bár a haszid közösségek létszáma csökkent az elmúlt évtizedekben, a mozgalom továbbra is fontos szereplője a zsidó vallási életnek Magyarországon. A haszidizmus tanításai és szellemisége a mai napig hatással vannak a magyarországi zsidóságra, és hozzájárulnak a zsidó vallási élet sokszínűségéhez és gazdagságához.
itt Report this page